Bél

A bél az elfogyasztott táplálék emésztésére, és az alkotóelemek felszívódására szolgál. A vékony- és vastagbelekben folyó emésztés emésztőnedvek segítségével történik, amit főként a hasnyálmirigy termel.

Az alábbiakban ismertetjük a bél részeit, ezek tulajdonságait, jellegzetességeit, valamint elhelyezkedésüket az emberi testben.

Mit nevezünk bélnek?

A bél működésének egy része a felszívódás, aktívan termel hormonokat, és a védekező apparátus fontos része.

A bél a szájüregtől a végbélnyílásig terjed. Olyan nyálkahártya-cső alkotja, amelynek izmos a fala. A béltartalmat előre hajtja az izomréteg, a felhígított, pépesre alakított tápanyagokból a hasznos alkotóelemeket a nyálkahártya szívja fel. Ezek nagy része a számos nyirokér útján eljut a nagyobb nyirokerek gyökereihez.

Bélcsatornánk kezdeti szakasza – a szájnyílástól a rekeszig – az ételek megrágására, szétaprítására, feldarabolására, illetve levezetésére szolgál. Ennek részei: szájüreg, a garat és a nyelőcső. A bélcsatorna közepe felszívja a tápanyagokat – a gyomorra, valamint a vékonybelekre oszlik -, a végső szakasz pedig a vastagbél, amelynek feladata az emészthetetlen és szükségtelen anyagok kivezetése.

A bél elhelyezkedése az emberi testben

A tápláló csatorna összessége felnőtteknél átlagosan 10 méter hosszúságú, ebből a vékonybelekre 5 -5,75 méternyi jut. A bélcsatorna ötször-hatszor hosszabb, mint a test. A szorosan vett bélnek a nyombelet, vagyis duodénumot nevezzük, ez a gyomor végétől kb. 12 ujjnyi, azaz 32 centiméter hosszú, 3-4 centiméter széles rész.

emésztőrendszer

A bél itt kanyarulatot képez vízszintesen, majd lefelé, aztán felfelé halad, ebben a homorulatban helyezkedik el a hasnyálmirigy feje. Ezután az 5-6 méter hosszú vékonybélben folytatódik, ennek felső része az éhbél, azaz jejunum, alsó része pedig a csípőbél, ileum néven ismeretes. A jobboldali csípő előtt a vastagbélbe, intestini crassumba kerül. A kettő között billentyű található, a Bauhin-féle, amely gátolja a béltartalom visszahaladását.

Ez a rész a hasban jobb oldalt a vakbéllel (coecum) kezdődik, amihez egy 5-10 cm hosszú, vékony, úgynevezett féregnyúlvány kapcsolódik, amely – ha elzáródik – fájdalmas, veszélyes lehet.

A vakbél a hasüreg jobb oldalán a felszálló vastagbélbe (colon ascendens), amely a máj alatt balra hajolva a gyomor alsó széle alatt harántul fut a köldök szintje felett. Egy lefelé tartó kanyarulat után, a hasüreg bal oldalán a vastagbélbe (colon descendens) megy át.

Ez utóbbi a bal csípőárokban, S-alakú kanyart vetve a sigmabélbe jut, ez pedig a medence bejáratánál a végbélbe (rectum) megy át, amely a végbélnyílással végződik. A vastagbelek összes hossza 2-4 méter, de mérete jelentős változatosságot mutat. A vakbél hossza 5-7, a végbélé pedig 16 cm. Újszülötteknél a test hosszához képest az összes bél hosszabb, mint a felnőttben. Az újszülöttben a test hosszának 7-8-szorosát, a felnőttben pedig 5-6-szorosát jelenti.

A vér- és nyirokerek feladata a bélben

Mindezen bélrendszeri részt vér- és nyirokerek látják el, valamint idegeket visznek a hasűri szervekhez, és a leírt bélcsatorna-részletekhez. Az ellátó vérerek és nyirokerek, idegek hashártya-kettőzetben futnak a bélcsatorna falaira, és a nyálkahártya alatt bőséges hálózatot hoznak létre. Ezek a bélfal táplálására, az emésztésre és felszívódásra szükséges mozgáshoz szállítják az energiát és a beidegzést.


close